Két végzetes korona

Győry Dezső nagy feladatra vállalkozott. Történelmünk fél évezredének kimagasló vagy félig elfeledett, esetleg eddig szépprózában föl nem derített hagyományait érdekes, olvasmányos históriákba sűrítve, színes alakokba formázva megeleveníteni – nem kis írói vállalkozás. E kötetben öt írás sorakozik a törökvilágból: Hunyadi János, Mátyás király, a Dózsa-tragédia, illetve a mohácsi vész, a költő Zrínyi csallóközi haditette és a végvári harcok korából.
Valóság és mese, realizmus és romantika keveredik írásaiban. Az író realista, amikor történelmi hűséggel, sok korfestő mozzanattal, korabeli okmányok részleteinek beillesztésével dolgozik, de romantikus, bőkedvű és ízű mesélő is. A költő-hadvezér Zrínyi néhány hetes fővezérségének, csallóközi diadalának históriáját irodalmunkban először dolgozta fel. A végvári vitézek sanyarú életét derűs és furfangos palóc figurák során át, a népmesék hangján teszi jóízű, szórakoztató és élvezetes olvasmánnyá.
Történelem és romantika, epika és líra, hősi tett és fűtött erotika elegyedik írásaiban izgalmas olvasmánnyá.